EZOLÚCIÓ

 Ezolúciónak nevezem azt a fejlődési folyamatot és törvényszerűséget, amik a teremtett világ valamennyi síkja számára irányt szabnak. Mivel azonban elsősorban a fizikai, három dimenziós sík a legismertebb számunkra, sokan azt gondolják, hogy az evolúció csak itt érvényes, vagy épp ellenkezőleg, a magasabb síkok eleve elrendeltsége miatt nem is létezik. 

Elméletemmel ezt az ellentmondást kívánom feloldani. Ezen az oldalon az elmélet legfontosabb, szerintem valamennyi síkra érvényes téziseit fogalmazom meg. Teszem ezt annak ellenére, hogy e síkok többségét még elképzelni sem tudom, vagy csak homályos ismeretekkel rendelkezem róluk. Ezek alapján kibontakozik egy olyan rend, ami hierarchikusan emelkedő szinteken keresztül végül is bármilyen síkra értelmezhető.
Az elméletet megalapozó tudományos, filozófiai és ezoterikus gondolatokat külön oldalakon részletesen is bemutatom, csakúgy, mint az általam kidolgozott társadalmi evolúció autogenetikus elméletét. 

Az ezolúció legfontosabb törvényei

• az univerzum rezgésekből áll, mind a fizikai, mind a magasabb síkokon
• a végső cél az összes rezgés egy harmóniában (Istenben, az Egyben) történő egyesülése, miközben az univerzum valamennyi saját lehetséges aspektusát megismeri és megérti
• ezek a rezgések interferálnak és erősítik, gyengítik vagy kioltják egymást
• ami egy adott síkon a rezgések rendezetlenségének tűnik, magasabb síkról nézve szabályozható folyamat
• a saját síkján önszerveződő módon is végbemegy egy harmonizáció, amikor egy autogenetikus rendszerprekurzor a saját képére alakítja a rendszert 
• a rendszer keretfeltételeinek megváltoztatásával  a megfelelő rezgésszámú rendszerprekurzorok kialakulását magasabb síkról elősegítik az 'égi hierarchiák' illetve a fejlődésnek új irányt adhatnak
• a teljes rendszer komplexitása folyamatosan növekszik, miközben egyre több aspektus nyilvánul meg
• a természetes szelekció egy olyan folyamat, ami az energiák felvételének, a rezgések harmonizálásának hatékonyságát preferálja.  

(folytatás következik)