FILOZÓFIAI ALAPOK

ANTROPOZÓFIA

Rudolf Steiner (1861-1925)

 Az Antropozófia Társaság megalapítója és az antropozófia elméleti kidolgozója nagyrészt teozófiai alapokra építve, de a hangsúlyt az ÉN-re és a Krisztus-impulzusra helyezve hozta létre azt a filzófiai rendszert, amely az ember és az emberiség fejlődését egy ezoterikus alapon nyugvó evolúciós folyamatként írja le. A Krisztus-impulzus eredményeképpen érünk majd el egy magasabb szellemi fokozatra, amelyet röviden így jellmez "A János-Evangélium" című művében:

"Távoli jövő ez, csak sejtve keresik fel gondolataink, de már most is tudjuk, milyen fontos lesz ez a hatodik kultúrkorszak, mert a közös bölcsesség meghozza a békét, a testvériséget. Békét és testvériséget azáltal, hogy nem csupán egyes kiválasztottakba, hanem minden normálisan fejlett emberbe bevonul a magasabb én, bár egyelőre még alacsonyabb formájában, mint szellem-én, mint manasz." 
(on-line olvasható a Magyar Antropozófiai Társaság honlapján, sok egyéb írás mellett http://www.antropozofia.hu/ga)

"Az antropozófia alapvető gondolatai:

• A fizikai világon túl vannak más, magasabb világok is.
• A világ, - beleértve a magasabb világokat is - megismerhető.
• Az ember felváltva él a különböző világokban. Az átmenetet a születés és a halál, valamint az ébredés és az elalvás jelentik.
• Az ember a szabad- és a karma által meghatározott cselekedetei révén folyamatosan fejlődik.
• A népek, az emberiség, a Föld, a Naprendszer és az egész világegyetem fejlődik. Jelenleg a 4. kozmikus-, 5. geológiai- és 5. kultúrkorszakban élünk.
• A magasabb világokban számos olyan lény él, akik az emberiség fejlődésén munkálkodnak.
• Az emberi történelem legfontosabb eseménye Krisztus földi megjelenése."      http://www.antropozofia.hu/mi_az_antropozofia

TEOZÓFIA
 

SATYAN NASTI PARO DHARMAH

 NINCS MAGASZTOSABB VALLÁS AZ IGAZSÁGNÁL

1875-ben H.P. Blavatsky irányításával jött létre a Nemzetközi Teozófiai Társaság. Bár nem tekinthető vallásnak, olyan gondolkodókat egyesít, akik az ősi bölcsesség birtokában, tudományos alapossággal törekednek a transzcendentális világ megismerésére. Számos alapvető munkában lelhető fel utalás az evolúcióra, vagy annak leírására. 

A Teozófiai Társulat három célja:

•  Megalkotni az emberiség egyetemes testvériségének egyik magvát nemzetiségi, vallási, társadalmi osztálybeli, nemi és faji megkülönböztetés nélkül.
  
•  Támogatni a vallások, bölcseletek és tudományok összehasonlító tanulmányozását.
•  Kutatni a természet még fel nem
  ismert törvényeit és az emberben rejlő erőket.

A Magyar és a Nemzetközi Teozófia Társulat honlapján sok hasznos olvasnivaló található. Időnként egy-egy könyvet külön is ajánlani fogok.

Még egy fontos gondolat, amit a megismerés során mindig szem előtt kell tartsunk, hogy előítéletektől mentesen magunkba fogadhassuk az igazság bármely kis szeletét.

Minden vallás egy kapu, amelyik ugyanabba a csarnokba nyílik.

Annie Besant (1847-1933) a Nemzetközi Teozófiai Társaság második vezetője volt. Számos könyve és kisebb írása segítette a teozófiai gondolkodást.    

 

Ezt a könyvet mindenkinek javaslom, aki csak most ismerkedik a teozófiával. Besant kitűnő összefoglalását adja a legfontosabb elveknek és ezt az általában nehézkes teozófia szövegekhez képest kifejezetten élvezhetően, gördülékenyen teszi. Ez volt az első igazi teozófia könyv, amit én is elolvastam, bár korábban már a kezembe került a Karma című kisebb írásának egy fénymásolt példánya. Szerintem aki figyelmesen elolvassa, az egy életre elkötelezettjévé válik, ahogy én is. Azóta természetesen sok más teozófiai könyvet elolvastam, de ez a könyv mindig a legkedvesebb lesz a számomra.

A könyv letölthető az alábbi linken:
http://www.teozofia.hu/Olvas/101_Az_Osi_Bolcsesseg.pdf 
                              

THOT - HERMESZ

Imhotep - Thot - Hermes Trismegistos 

Sok néven nevezzük ma a tudás atyját, akinek műveiből sajnos csak töredékek maradtak fenn. Ezek közül talán a legfontosabb a Tabula Smaragdina-nak nevezett írás, ami a világ alapvető értelmezését adja. Ismerkedjünk meg vele, Hamvas Béla fordításában:

Tabula Smaragdina

1. Verum, sine mendatio, certum et verissimum — való, hazugság nélkül, biztos és igaz.

2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius — ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának mûveletét végrehajtsd.

3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unius: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione — ahogy minden dolog az egybôl származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egybôl keletkezett.

4. Pater eius est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est — atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.

5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic — ô a théleszma, az egész világ nemzôje.

6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram — ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.

7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso, suaviter, cum magno ingenio — válaszd el a Tüzet a Földtôl, a könnyût a nehéztôl, tudással, szenvedéllyel.

8. Ascendit a terra in coelum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas — a földrôl az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felsô és az alsó erôket magába szívja. Az uralmat az egész világ fölött így nyered el. E perctôl fogva elôled minden sötétség kitér.

9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit — minden erôben ez az erô ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.

10. Sic mundus creatus est — a világot így teremtették.
11. Hinc adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic — ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.

12. Itaque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi — ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.

13. Completum est quod dixi de operatio solis — amit a Nap mûveleteirôl mondtam, befejeztem.

PLATÓN

 

A Kr.e. 427-ben Athénban született görög filzófus írásait mindig nagy élvezettel forgatom, érveléseinek logikája és dinamikája mindig lenyűgöz. Különösen Parmenidész című írását kedvelem, amikor is az egy nem létezésének bebizonyításával a világ teremtését és a bennünk élő istent hozza kézzelfogható közelbe.

 

A lélekvándorlás fogalmát is elülteti az európai gondolkodásban, az ősi keleti és egyiptomi elgondolások folytatásaként. (kép forrása: https://hu.wikipedia.org feltöltő:GOTHIKA)